Már nagyobb a bankok állami terhe, mint a teljes bérköltsége, de mindent összevetve a magyar bankrendszer stabil, és köszöni, jól van, igaz, lehetne sokkal jobban is – mondta a Magyar Bankszövetség elnöke a Portfolio csütörtöki Hitelezés 2023 konferenciáján az állami terhekre utalva, bemutatva röviden a szektor helyzetét.
Az állami vállalati hitelprogramok, nevezetesen a Széchenyi Kártya és a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram 1,0-1,2 százalékkal járulnak hozzá idén a GDP-növekedéshez, ezek nélkül recesszió lenne. Téves megállapítás, hogy a vállalati hitelezés ösztönzése akadályozná az infláció leszorítását, és szembemenne a szigorú monetáris politikával – mondta a Portfolio Hitelezés 2023 konferenciáján a gazdaságfejlesztési miniszter.
Tudomásunk szerint a bankok számára is teljesen váratlanul jelent meg a hétfő esti Magyar Közlönyben az a kormányrendelet, amely a második félévtől átrendezi a bankok extraprofitadó-terhelését. A változtatás a nettó árbevételről a különadókkal korrigált eredményre helyezi át az adó alapját, és sávossá alakítja a kulcsát. A Portfolio értesülése szerint az OTP a legnagyobb nyertese, a Raiffeisen, az UniCredit és a K&H pedig a legnagyobb vesztese lehet a változásnak.
2023 első három hónapjában már annyi áruhiteles vásárlás valósult meg az eMAG-nál, mint tavaly 8-9 hónap alatt: a legtöbben okostelefont, laptopot és tévét vettek részletre, a mosógép csak egy kicsivel maradt le a top 3-ból. Az már most jól látszik, hogy idén nem a 0% THM, hanem a minél hosszabb futamidő élvez prioritást: januártól március végéig ötből csupán két terméket vásároltak “ingyenhitelre”, ennél jóval népszerűbb a kamatos, de négy, három vagy két évre szóló részletfizetés. Tízből hét ügyfél online, három pedig személyesen az üzletben igényel áruhitelt - derül ki az eMAG közleményéből.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A mai műsorban a lakáspiaccal és a lakáshitelezéssel foglalkoztunk. Az adás első részében arról volt szó, hogy milyen dinamikák érvényesülnek jelenleg a budapesti lakossági ingatlanoknál. A témával kapcsolatban Futó Péter, a Portfolio ingtalanpiaci elemzője volt a vendégünk. A műsor második részében a lakáspiac hitelezési aspektusáról beszéltünk, az elmúlt két évben ugyanis drámai mértékben, még nominálisan is csökkent, hogy mekkora hitelt tudnak felvenni a magyar fogyasztók. A ludas természetesen a kamatkörnyezet, erről Palkó Istvánt, lapunk vezető pénzügyi elemzőjét kérdezzük.
Harmadannyi lakáshitelt vett fel a magyar lakosság az év első két hónapjában, mint egy évvel korábban, a hitelkamatok pedig, úgy tűnik, már tetőztek. Mit várnak a lakáshitelezésben a bankok és a hitelközvetítők az év előttünk álló időszakára, és tarthatók-e a jóval nagyobb piacra méretezett hitelezési kapacitások? Erről kérdeztünk meg cikkünkben három szakértőt, a Portfolio május 4-ei Hitelezés 2023 konferenciáján pedig felsővezetői kerekasztal-beszélgetést hallgathat meg a szakmai közönség ebben a témában is, érdemes regisztrálni.
Svájcban és az Egyesült Államokban sikerült megelőzni a globális pánikot - véli Kandrács Csaba, az MNB alelnöke az Indexnek adott interjúban. A szakember szerint nem fordulhat elő Magyarországon olyan bankcsőd, mint Amerikában. Most a jegybank elsődfleges célja az infláció letörése, szerinte ha az inflációt nem tudjuk kontrollálni, akkor nem beszélhetünk fenntartható és hosszú távú növekedésről sem.
A rezsiemelkedés, a vágtató infláció és a gazdasági recesszió ellenére nem emelkedett érdemben a bedőlt háztartási hitelek állománya a bankoknál 2022 végéig. Az MNB kedden közzétett adatai szerint mindössze 1,5 százalékuk volt 90 napon túl késedelmes, a követelésvásárlói piac ennek megfelelően továbbra is „száraz”. A törlesztési moratóriumnak a lakossági hitelek 3%-át érintő 2022 végi megszűnése, a munkanélküliség emelkedése és a törlesztési képességet rontó magas infláció okozhat még azonban negatív fejleményeket a következő negyedévekben. A témával május 4-ei Hitelezés 2023 konferenciánkon is foglalkozunk, érdemes regisztrálni.
Az extraprofitadó és a kamatstop ellenére 485 milliárd forint adózott nyereséggel zárta a magyar bankszektor 2022-t, ami a korábbi kamatkörnyezetben, de a mostanihoz hasonló kormányzati terhek mellett már nullszaldó körül alakult volna. Az osztalékbevételek nélkül számított tőkearányos megtérülés így is csak 4,4% volt, ami a nemzetközi benchmarkok szerint gyatrának mondható.
Utoljára 2016 elején, a mostani CSOK bevezetésekor vett fel kevesebb lakáshitelt a magyar lakosság az idén januári 41 milliárd forintnál, ami éves összehasonlításban 62%-os zuhanást jelent. A fogyasztási és a vállalati hitelek is gyengén muzsikáltak az év első hónapjában, utóbbi adatait csak a Vodafone-felvásárlás kozmetikázta ki. Az MNB ma közzétett januári statisztikáiban azonban a lakossági betétek alakulása a legszomorúbb: az itt tapasztalt nettó 334 milliárd forintos pénzkivonásra korábban még soha nem volt példa, és minden bizonnyal a csúcson lévő infláció váltotta ki.
Drága mulatság a szigorú monetáris politika üzemeltetése egy jegybank számára, de a magas kamatok mellett olcsóbb adminisztratív eszközök is a rendelkezésére állnak, hogy az infláció elleni fegyverként használja a bankokat. Ebben láthatta meg a fantáziát az MNB vezetése a kereskedelmi bankok kötelező tartalékának legújabb változtatásaival. A monetáris politikai felszín alatt nem más ez, mint egy újabb, százmilliárd forintos nagyságrendű transzfer az MNB, a bankok, az állam és a lakosság közötti körkörös pénzáramlásban egy zárolásszerű lépéssel, ezúttal a bankok kárára, a jegybank javára, nem véletlenül tiltakozott ma a bankszövetség.
A referenciakamatok alakulása alapján bőven benne volt a pakliban, hogy 1-2 százalékpontot még emelnek az év első heteiben a bankok az újonnan felvehető lakáshiteleik kamatán. Érdekes módon egyelőre nem ezt látjuk: megállt a lakáshitelek drágulása az utóbbi két hónapban, és már nem ritkák a banki kamatcsökkentések sem. A legmagasabban árazó K&H, OTP és Erste kivételével mintha aktív piacszerzésre, vagy inkább az aktivitásuk (úgy-ahogy lehetséges) fenntartására próbálnák megragadni a gyengülő hitelkereslettel sújtott üzleti környezetet a hitelintézetek. Nagy átlagban így is 9-10% körül alakulnak a piaci lakáshitelkamatok, ami a legkevésbé sem vonzó a hitelfelvevőknek, de jó bankválasztással sokat lehet nyerni, ebben is segítünk az alábbiakban.
Tovább szigorítottak a bankok a lakossági- és a vállalati hitelfeltételeken 2022 utolsó negyedévében, és ez az idei első félévben is folytatódhat. Szinte minden banknál érzékelték a lakossági hitelek iránti kereslet visszaesését, és egy részük további csökkenésre számít az MNB csütörtökön megjelent Hitelezési felmérése szerint.
A lefordulás éve volt 2022 a magyar hitelpiacon és a betéteknél is: megkezdődött a lakossági hitelkihelyezések és a betétállományok egyöntetű visszaesése. A vállalati hitelpiacot még megtartották az állami programok és az olcsóbb devizahitelek, de itt is törékeny a helyzet. Az MNB friss adatai szerint a leglátványosabb visszaesés a lakáshiteleké: decemberre egy év alatt 61%-kal, a 2016-osnak megfelelő szintre estek vissza a hitelfelvételek. A tavalyi második félév jelenségei dominálhatnak idén is, így gyászosnak ígérkezik a 2023-as év a bankoknál, különösen a lakossági oldalon. Május 4-én lesz a Portfolio Hitelezés 2023 konferenciája, már most érdemes regisztrálni a rendezvényre.
2011 óta a legnagyobb mértékben szigorították vállalati hiteleik feltételeit az eurózóna bankjai, a jelzáloghitelek iránti keresletben pedig még soha nem tapasztaltak a régió bankjai ekkora visszaesést – közölte hitelezési felmérésének eredményeit az Európai Központi Bank.
Februártól 700 milliárd forintos hitelkerettel elindul a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram a hazai vállalatok számára - jelentette be a Gazdaságfejlesztési Minisztérium. Nemcsak exportra, hanem valamennyi hitelcélra felhasználható forint- és euróalapú hitelt nyújt a program, minden hitelfelvétel mögött az Eximbank által biztosított forrás áll majd. A forinthitelek legfeljebb jellemzően 6%-os, az euróhitelek legfeljebb 3,5%-os kamattal lesznek elérhetők, és nagy szerepük lehet a 2013-tól felvett, az idei évtől lejáró NHP-s hitelek refinanszírozásában.
Őrült keresletet hozott a tavalyi év a mikro-, kis- és középvállalkozások részéről az államilag támogatott Széchenyi Kártya Program iránt, amely a magas kamatkörnyezetben egyre jelentősebb szerepet tölt be a vállalati hitelezésben. Idén Széchenyi Kártya Program MAX+ néven folytatódik a program döntően fix 5%-os kamat mellett, a részletekről Krisán László, a programot koordináló KAVOSZ vezérigazgatója beszélt a Portfolio-nak. A hitelpiaci kilátások mellett inflációs várakozásairól és az árstop kivezetésével kapcsolatban is kérdeztük a szakembert.
A tavalyi 1200-1300 milliárd forint után idén csak 600-700 milliárd forint lakáshitelt vehet fel a magyar lakosság – vetíti előre Harmati László, az Erste Bank lakossági vezérigazgató-helyettese. Ha egy hitelpiac hirtelen a felére csökken, akkor az értékesítők számára alternatív jövedelemforrást és feladatokat kell találni, az Ersténél már dolgoznak ezen. Nagy eltérés a 2008-as pénzügyi válsághoz képest, hogy most nem támaszkodhat a bankszektor a megtakarítások jelentős növekedésére, hiszen az infláció felemészti ezeket. E témák mellett a statisztikai alapú értékbecslés és a földhivatali digitalizáció szükségességéről, valamint az idei év négy nagy banki innovációs irányáról is beszélgettünk az interjúban.
A magas infláció és a finanszírozási költségek növekedése a biztosítási ágazatot is elérte, a szektor szereplői pedig könnyen találhatják magukat abban a helyzetben, hogy díjat kell emelniük, ezzel megkockáztatva az ügyfelek elvándorlását. A biztosítási díjak elszállását legkönnyebben a működési költségek csökkentésével, és új bevételi csatornák megnyitásával akadályozhatják meg, amelyben nagy segítségükre lehetnek a legújabb felforgató technológiák. Cikkünkben sorra vettük, milyen technológiai újításokat vethetnek be a biztosítási szektor szereplői, ha életben akarnak maradni a legzordabb körülmények között is.
2000 és 2021 között 3,1 milliárd forintról 25,3 milliárd forintra növekedett a hazai biztosítók egészség- és betegségbiztosítási díjbevétele. A kárráfordítás díjra vetített hányada 2015-ig 30% körül mozgott, azóta azonban 60% fölé ugrott. A teljes költség valójában még 20-25%-kal több az értékesítési, adminisztrációs, az esetleges késői kifizetések és egyéb felmerülő költségek függvényében - írja elemzésében Szlankó Anna, a KPMG menedzsere.
A WHO szerint nagyon nem néz ki jól a helyzet.
Háborús híreink vasárnap.
A hatóságok már őrizetbe vették.
Több élelmiszer, víz és orvosi felszerelés fog bejutni.
Aggódnak a balti országok.
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
